Az acélok alakítható vasötvözetek, melyek nemzetközileg is elfogadott fogalmát a következőképpen határozták meg: túlnyomórészt vasat, általában 2%-nál kevesebb karbont, valamint egyéb elemeket tartalmazó anyag. Néhány krómacél 2%-nál több karbont is tartalmazhat, de 2% a szokásos választóvonal az acél és az öntöttvas között.

Ez a határ sem a kémiai összetétel, sem az alakíthatóság alapján nem tekinthető élesnek. Az alakíthatóság ugyanis a karbontartalom növekedésével csak fokozatosan csökken, még a 3,5-4% C- tartalmú öntöttvas is vékony lemezzé hengerelhető vagy alkatrésszé kovácsolható, ha grafitos szerkezetű. Hisz az alakíthatóság alapvetően az ötvözetben lévő szövetelemeken, azok tulajdonságain és a szövetben való elhelyezkedésükön múlik, nem közvetlenül a karbontartalmon.

Az acélokat, mint igen széles körben felhasznált alapanyagot, többféle szempont alapján osztályozhatjuk:

- Vegyi összetételük alapján megkülönböztetünk ötvözetlen és ötvözött acélokat. Ötvözetlen acélnak számít az az acél, amely a karbonon kívül nem tartalmaz szándékosan bevitt ötvözőt, ami az acél mechanikai vagy fizikai tulajdonságait befolyásolná. Az ötvözetlen és ötvözött acélokat elválasztó határértékeket szabványban rögzítik. Az ötvözött acélokban a mindig megtalálható elemekből a normális üzemben elérhető legkisebb mennyiségnél többet vagy pedig ezeken kívül szándékosan hozzáadott további elemeket tartalmaz. Szokás még az ötvözők mennyisége alapján megkülönböztetni a gyengén ötvözött (max. 5-6% összes ötvözőmennyiség), ötvözött (5-10% ötvözőtartalom) és az erősen ötvözött (10% feletti ötvözőtartalmú) acélokat.

- Nemzetközileg elfogadott felosztás szerint az acélgyártási eljárás gondossága alapján ún. minőségi csoportokba soroljuk az acéltípusokat. Az acélok fő minőségi típusai a következők: Alapacél minden olyan acél, melyre nincs előírva olyan minőségi követelmény, mely az acélgyártás során különleges gondosságot igényelne. E csoportba csak ötvözetlen acélok tartoznak. Minőségi acélok: az alapacélok és a nemesacélok közti előírások érvényesek rájuk. Különleges gondossággal kell gyártani, melynél a legfontosabb paraméterek a szemcseméret, a kén- és foszfortartalom és a felületi minőség. Nemesacélok: különleges gondossággal kell gyártani őket. Ötvözetlen és ötvözött anyagúak lehetnek. E csoportba tartozik az összes hőkezelési célra alkalmas acél.

- Gyártási mód szerinti csoportosítás: Az acél gyártása során a gyártási mód szerint más-más járulékos alkotórészek maradnak vissza, vagy azok mennyisége, eloszlása változik. Mindez lényeges az acél további feldolgozása és a késztermék minősége szempontjából.

- Az alkalmazott dezoxidálási módszer alapján. Csillapítatlan acél: jó kihozatalú, felületi minősége jó, hidegen jól alakíthatók. Gyorsan öregszenek, max. 0,25% karbont tartalmaz. Csillapított acélok: az oxigént szilárd halmazállapotú vegyületeket képző elemhez kötik. Kisebb a szennyezők dúsulása, a kihozatal rosszabb, az oxidok egy része zárványként visszamarad. Vákuumos kezeléssel az oxigén gáz formájában távozik, nem keletkeznek zárványok. Különlegesen csillapított acélok: dezoxidálás során nitrogént lekötő és szemcsefinomító hatású dezoxidálószereket (Al, V, Nb, Ti) is alkalmaznak. Ezek öregedésállóbbak és ridegtörési hajlamuk kisebb, mint a csak Si-mal és Mn-nal csillapított ötvözetlen acéloké.

- Szövetszerkezetük alapján, melyek általában vegyesen fordulnak elő: Egyensúlyi szövetszerkezetük alapján megkülönböztetünk ferrites, félferrites, hipoeutektoidos, hipereutektoidos, lédeburitos, félausztenites és ausztenites acélokat. Nem egyensúlyi állapotban léteznek perlites, martenzites, ausztenites, ferrites és bénites acélok.

- Felhasználási módjuk szerint: Szerkezeti acélok: az ilyen acélokat a gép- és járműgyártás , acélszerkezetek gyártása területén alapanyagként hasznosítják. Ezekben az esetekben a szilárdság mellett megfelelő szívósságot és nyúlást is megkövetelünk. Ezt 0,25% alatti széntartalommal vagy nemesített szövetszerkezettel biztosíthatjuk. Szerszámacélok: ebből készülnek a forgácsolószerszámok és az alakítóműveletek szerszámai. Elengedhetetlen, hogy a rájuk ható igénybevételeket alakváltozás nélkül viseljék és a kopásnak ellenálljanak. Ezen tulajdonságokat általában nemesítéssel érjük el, így ezeknek jól edzhetőnek kell lenniük és szívóssági követelményeknek is meg kell felelniük. Különleges acélfajták és ötvözetek: ide sorolhatók a valamilyen kifejezett tulajdonságú pl. hőálló, korrózióálló, nem hőtáguló stb. ötvözetek. Nagyobb mennyiségű ötvözőt tartalmaznak.